Olvass bele - Mesék
Tóth Zita: Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka | Mukívánságok
Írta: Tóth Zita 2011. július 10. vasárnap, 07:10
Félix, a tízéves kisfiú kidugta fejét házuk padlásának ablakán, és letekintett az őszi falevelekkel borított utcára. – Azt hiszem, itt jó lesz a kapás – mondta, és intett Filcnek, a kis zoknimukinak, hogy ugorjon a párkányra. A kis kobold lelkesen felkapaszkodott, nagy fülei meglebbentek a délutáni friss szellőben. Megtapogatta az ablakpárkányt, gondosan kihúzott belőle egy hosszú szálkát és elhajította.
Bővebben: Tóth Zita: Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka | Mukívánságok
Az egy mi? | Szélhajtóküsz, Kormos szerkő, Kalaposszattyú
Írta: Olvass bele 2011. április 03. vasárnap, 07:32
Nemesboldogasszonyfa, Ököritófülpös, Szépkenyerűszentmárton, illetve berzengőmag (vadvirág), boszorkányléptefű, pimpimpárévirág, cankópartfutó (madár) – csak néhány település-, növény- és állatnév, melyek eredetéről nem sokat tudunk. Honnan eredhetnek ezek az elnevezések, ki nevezte el őket így és miért? Többek között ezekre a kérdésekre várta az ötleteket a Nemzeti Tankönyvkiadó az Az egy mi? meseíró pályázat keretében. A vállalkozó kedvű diákok feladata az volt, hogy a megadott elnevezésekből kiválasszanak egyet, majd fantáziájukat segítségül híva megírják annak eredettörténetét.
Bővebben: Az egy mi? | Szélhajtóküsz, Kormos szerkő, Kalaposszattyú
Grimm testvérek: A brémai muzsikusok
Írta: Olvass bele 2011. január 18. kedd, 20:38
Egy embernek volt egyszer egy szamara. Hosszú évek óta hordta már szegény jószág a malomba a zsákokat, fogyton fogyott az ereje, egyre kevesebb hasznát lehetett venni.
„Minek abrakoljak tovább ilyen semmirevaló állatot?” – gondolta a gazdája, és elhatározta, hogy lebunkózza.
A luca
Írta: Oroszi Agi 2010. december 12. vasárnap, 12:10
Régóta mondják itt a népek, hogy a szomszédos járásban vót egy asszony, akit a kútban találtak meg. Büntetésbűl oda hajította be a luca. Hiába mondták neki, hogy ne mosson lucakor. Nem hallgatott az senkire se, hát meg is járta.
A kis ceruza története
Írta: Tánczos András 2010. április 11. vasárnap, 07:51
A nagy, barna asztalon kopott ceruza hevert. Pontosabban ceruzacsonk, mert alig volt már nagyobb 2-3 centinél, azaz egy kisujjnál, sárga oldalán is megkopott már a festék, és a tetején is alig volt már látható az egykor rózsaszínű radír.
Idő – Mese
Írta: Tánczos András 2010. április 04. vasárnap, 07:09
A kisfiú kinn ült a tengerparton, egy sziklán, és a lemenő Nap fényében figyelte a sirályok röptét, hallgatta a partnak csapódó hullámokat. Az apukája halász volt, aki korán kelt – későn jött haza, emiatt ritkán találkoztak, s keveset játszottak.
Kik azok a mumbucok? – Mese Eminek
Írta: Tánczos András 2010. március 28. vasárnap, 07:33
Töhötöm, a sirály a tengerparton sétálgatott a jó langyos napsütötte homokban, miközben lábacskáját körülölelték a hullámok. Két kis gombszemével vidáman nézelődött, örült a lemenő nap melegének, a halaknak, amiket aznap fogott s azoknak a kenyérdarabkáknak, melyeket az emberek dobáltak neki a hajókról.
A mesemondó
Írta: Oroszi Agi 2010. március 24. szerda, 07:02
A mesemondó vég nélkül járta a vidéket, s ahol szívesen fogadták, ott megmaradt egy ideig. Ételt, italt, szállást kapott, cserébe mesélt, így tanított kicsiket és nagyokat. Hosszú téli estéken a fonóházban gyűltek össze a falubeliek, nyaranta pedig, amikor a forró nappalt felváltotta a hűvös este, a tűz köré ültek, hogy a mesemondó vándort hallgassák.
1. oldal / 2
