Mi is lehetünk milliárdosok?
Írta: Bedő J. István 2010. március 10. szerda, 14:15
A címben föltett kérdést hazai pályán sokak lényegesebben szerényen tennék fel, milliomossá válással is beérnék, és (sajnos) milliókban mérhető azok száma is, aki örülnének, ha csak százezresekké léphetnének elő, legalább havonta.
A tudós szakember azonban az irigyelt keveseket vizsgálgatja egy 20-21. századi Leonardo hideg, de kutató tekintetével. Az új magyar gazdasági elit születésének történetét írja le új kötetében – Hogyan legyünk milliárdosok? – a két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván.
Mintha a tizenkilencedikből a huszadik század elejére hajló felvirágzás, a Gründerzeit ismétlődött volna meg a rendszerváltozás után. A korábban tiltott, majd csak éppen tűrt egyéni gyarapodás, a szocialista rezsimen olyan sokszor számon kért, „elfojtott egyéni kezdeményezés” napjai, évei virradtak fel.
Most, húsz év után a közéletben megy a nagy epehányás, hogy ki mit rabolt le, csakhogy a tárgyilagos vizsgálat nem szóbeszédekre, hanem tényekre alapoz. Tételesen vizsgálódik: honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk.
Jókainak még több létező alakot kellett egy-egy sikeres figurához egybegyúrni, a két szociológus készen találja a regényszerűen érdekes életpályákat, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. De mivel a falak nem csak Berlinben omlottak le, Európa minden posztkommunista országában hasonló pezsgés (és kiválasztódás) indult meg.
Az egykori „keleti blokkbeli”, továbbá orosz és kínai milliárdosok bemutatásával árnyaltabb lesz a kép, és látható: másutt sem jobb, sem rosszabb a helyzet, mind ugyanazoktól a gondoktól szenvedünk, ugyanúgy kevesek indultak meg a csillagászati vagyonosodás útján.
A könyv bevezetőjében olvasható:
»Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének – mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0,001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak?
Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a posztkommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle „toplisták” valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a „leggazdagabbak” listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a toplistákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 „nagytőkés” egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie.
Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető.
Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint – törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek.«
A szerzők:
Kolosi Tamás szociológus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, a TÁRKI alapítója és elnöke, a társadalmi szerkezetek, a társadalmi mobilitás kutatója. 15 könyv és több mint 100 tanulmány szerzője.
Szelényi Iván, Széchenyi-díjas szociológus, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, több tucat szociológia tárgyú könyv és tanulmány szerzője. Konrád Györggyel közösen írt »Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz« című munka megírása miatt 1975-ben kiutasították Magyarországról, azóta Angliában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban él. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egy ideig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke volt. 2000 óta az American Academy of Arts and Science tagja.
Kolosi Tamás, Szelényi Iván: Hogyan legyünk milliárdosok?
A neoliberális etika és a posztkommunista kapitalizmus szelleme
Corvina Kiadó, 2010
| < Előző | Következő > |
|---|
